Először tisztázzuk, hogy mit jelent az, hogy jogegység biztosítása. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. A Kúria e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, kollégiumi véleményeket fogad el és – a Kúria határozatainak hivatalos gyűjteményében – elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

“A munkáltatói kártérítési felelőssége objektív felelősség, melynek jogpolitikai célja a prevenció. A kártérítési felelősség szabályozásától a felek nem térhetnek el, és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára tehetik ezt meg. ” Ismerteti beszédeiben Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese.

Ha a kár legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A felelősség megállapítását nem zárja ki minden esetben az írásbeli munkaszerződés hiánya – például színlelt, vagy érvénytelen munkaszerződés mellett is megállapítható a munkáltatói felelősség. Ráadásul a munkaadó felelőssége nem függ attól, hogy a munkaviszony mennyi ideig állt fenn: az első napon bekövetkezett baleset inkább súlyosbító körülmény. Egyelőre tágan értelmezendő, hogy a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben történt-e. Általában azt vizsgálják a bíróságok, hogy a munkavállaló tevékenysége a munkaadó érdekében történt-e.

Más kategóriába tartozik viszont a munkába járás során bekövetkezett baleset: erre a bírósági gyakorlat szerint nem vonatkozik a munkáltató kártérítési felelőssége.

Tegyünk helyre néhány fogalmat:

  • Üzemi baleset:  Az egészségbiztosításról szóló törvény használja és nincs semmiféle munkajogi relevanciája.
  • Munkabaleset: A munkavédelmi törvény határozza meg, ezt már munkaügyi bíróságok is tudják értelmezni.
  • Foglalkozási betegség: Ezt semmilyen jogszabály nem definiálja. Helyette használják inkább a “munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodás” fogalmát.

A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató ellenőrzési körén kívül esőnek, ha az a munkáltatói tevékenységtől független, vagyis a termelés kockázati körébe eső dolgok a munkáltató felelősségéhez tartoznak (pl. hibás szög okozta szemsérülés).

Fontos! Elmaradt jövedelem megállapítását nem a távolléti díj alapján kell kérni, hanem a ténylegesen kifizetett összegek nyomán számított havi átlagbér alapján, ráadásul zárt egy év alapján kell az időtartamot meghatározni, vagyis napokat nem lehet számolni, csak teljes hónapokat!  Fontos megállapítása a joggyakorlat elemzésnek, hogy ha nincs összehasonlítható munkabér, akkor sérelemdíjjal lehet kompenzálni az elmaradt jövedelmet.

Figyeljünk a részletekre, sok múlhat rajta!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bővebb információ az Adatvédelmi tájékoztatóban olvasható.

Bezárás