Együtt ebédeltem egy 10 éves ismert jó barátommal. Informatikai iparágban dolgozik Projekt managerként. Katasztrófális véleménnyel van a különböző cégeknél dolgozó HR munkatársakról. Az még hagyján, hogy ahhoz a területhez egyáltalán nem tud hozzászólni, amelyikre munkatársat kíván felvenni, de még a szájából kijött ígéretek sem kerülnek betartásra. HR-esnek ez csak egy munka. Elszúrja akkor is van fizetés, ha megcsinálja akkor is. Nem fontos kategória az életében. Nagyon megértem Tamás hozzáállását, mert az emberek az életükért küzdenek, tesznek és keresik az abban a pillanatban legjobb, legoptimálisabb megoldást a jövőjükre nézve. De az élete egy HR-es kezében van. Hiába jön most bármelyik HR-es szájából, hogy én teszem a dolgom, de az én munkám is függ másoktól, ez nem lehet magyarázat. Akkor fel kell hívni a jelöltet és őszintén el kell mondani az aktuális tényállást. Hisz az a gondolat, hogy én azt gondoltam, Ő azt gondolta.. semmire nem vezet.
Ugye az a szokás, hogy a HR-es behív az aktuális interjúra egy olyan személyt, aki annak az osztálynak a vezetője, hogy szakmailag el tudja dönteni, hogy releváns a jelölt vagy sem. Kérdem én, ha egy ici-picit sem tud hozzátenni a HR munkatárs, akkor Ő mit néz? Van 2 keze, 2 lába, ezt? De ezt a szakmai szakember is ránézésre meg tudja állapítani. Miért kell HR osztályt fent tartani, ha a munkatársak sem nem tekintik szakmailag elfogadott személyzetnek?

Tudom, hogy vannak munkaügyi feladatok, cafeteria és jelenléti ív amivel foglalkozni kell, de ezek munkaügyi feladatok, amelyek még a pénzügyi osztályhoz is átadhatóak lehetnének.

Azt csináltok kedves vállalkozók, amit akartok, de lehet, hogy megoldás lehet, egy szakmai kompetenciával is bíró munkaközvetítő céget megbízni, aki nem csak testrészeket számol, hanem szakmailag is teszteli a jelölteket és ezzel időt, személyzetet lehet csökkenteni és hatékonyságot növelni és költségként elszámolni a díjazást. Én nekem tetszik!

Lényeg: Ne legyünk olya HR munkatársak, akik pszichológust játszunk a jelölt előtt és bemutatjuk, hogy Apukám, az életed rajtam múlik. Mindig azt mondom a munkatársaimnak, hogy csak azt tedd mással, amit te is elvárnál, ha a másik oldalon lennél. Hisz bármikor előfordulhat bárkivel!

Szabó Kriszta

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bővebb információ az Adatvédelmi tájékoztatóban olvasható.

Bezárás